2013-ban Bill Gates elismerte, hogy a ctrl+alt+del billentyű kombináció hiba volt, amiért az IBM-t hibáztatta. Érdekel hogyan vált híressé ez a billentyű kombináció?
1981 tavaszán David Bradley része volt egy válogatott csapatnak, akik egy lepukkant irodában dolgoztak Floridában. Feladatuk az IBM személyi számítógép fejlesztésének a segítése volt. Mivel az Apple és a RadioShack már a saját kis személyi számítógépük bemutatásán dolgoztak nagyon sietniük kellett a projekt befejezésével (a projekt kódneve: Acorn). Az átlagos három-öt éves fejlesztési idő helyett 1 év alatt kellett befejezniük a munkálatokat.
Az egyik olyan programozó volt, akinek a hóbortja a saját dolgát egyszerűsítse. Amikor a számítógép egy kódolási hibába ütközött a rendszert manuálisan újra kellett indítani. Az újraindítást követően a gép elindított egy sor memória tesztet, amivel értékes időt veszített. „Voltak napok, amikor 5 percenként újra kellett indítanod a számítógépet, hogy megtaláld a problémát.” mondta Bradley. A fárasztó vizsgálatoktól a programozók a hajukat tépték.
Tehát Bradley létrehozott egy olyan billentyűparancsot, ami a memória tesztek nélkül újraindította a rendszert. Álmában sem gondolta volna, hogy egy ilyen egyszerű javítással programozó hőssé avanzsálják és a konferenciákon vadásznak rá, hogy írja alá a billentyűzetüket. Soha nem hitte volna, hogy egy egyszerű parancs, a felhasználói tapasztalatok szerves részévé válik.
Bradley 1975-ben csatlakozott az IBM-hez, mint programozó. 1978-ig dolgoztak a Datamaster nevű projekten, a vállalat korai hibás PC kísérletén. Rendkívül izgalmas idő volt – a számítógépek egyre inkább hozzáférhetővé váltak, és Bradley-nek alkalma nyílt, hogy segítsen népszerűsíteni őket.
1980 szeptemberében egyike volt a kiválasztott 12 mérnöknek akit felvettek az Acorn fejlesztésére. Az összetartó csapatot áthelyezték az IBM New York-i központjából. „Nem sok beleszólásunk volt.” mondta Bradley. „Lényegében tiszta lappal kellett kezdenünk”.
Bradley mindenféle munkában részt vett, az input/output programok hibaelhárításától kezdve a mechanikai munkálatokig. A projekt kezdetétől számítva öt hónappal megalkotta a ctrl+alt+delete billentyű parancsot. A feladat éppen egy másik tétel kipipálása volt a teendők hosszú listáján. „Kb. 10 percet vett igénybe a parancs megírása, utána mentem tovább a másik 100 feladatra.” mondta Bradley. Úgy döntött, hogy a véletlen lenyomások elkerülése érdekében egymástól távoli billentyűkre állítja be az újra indító parancsot. Nem az volt a célja, hogy könnyen elérhető helyen legyenek, hanem a programozóknak a munkáját szerette volna gyorsítani, hiszen nekik minden másodperc számít.
A csapat a menetrend szerint befejezte az Acorn projektet. 1981 őszén az IBM PC elérhetővé vált a boltokba. A szürke doboz, a kijelzőn szaladgáló zöld vonalakkal megjelent az otthonokban. A marketing szakértők azt jósolták, hogy a PC eladásai elérik a 241.683 darabot. A cég vezetői azt gondolták, hogy a becslések túl optimisták. Ezzel szemben a PC eladásai elérték a több milliót. Minden korosztály tudta használni a számítógépet, a fiatalabban játszottak rajta, az idősebben dokumentumok szerkesztésre illetve számolásra.
A fogyasztók közül csak nagyon kevesen voltak tudatában (sőt szinte senki) Bradley billentyű parancsának, ami csendben „pihent” a számítógépükön. Az kombináció igazi felemelkedése az 1990-es évek elején, a Microsoft Windows publikálásával egyidejűleg történt meg. Ahogy a PC-k terjedtek és a felhasználók egyre többet használták, mindenki rémálma, a híres „kék halál” is egyre gyakoribbá vált. Ennek gyors javítására szolgált a gyors és egyszerű megoldás a CTRL+ALT+DELETE. Bradley kódja hírtelen óriási jelentőséggel bírt.
2001-ben több száz embert gyűlt össze a San Jose-ban található Tech Museum of Innovation kiállításán, ahol az IBM PC 20. évfordulóját ünnepelték. Az eltelt 2 évtized alatt a cég több mint 500 millió eladott PC-vel büszkélkedhetett világszerte. Vacsora után az iparág nagyjai, köztük Bill Gates is a Microsoft elnöke, leültek, hogy átbeszéljék az elmúlt 20 évet. Az első kérdés viszont nem Gates-hez szólt, hanem David Bradley-hez. A programozó, aki mindig is értetlenül állt a hírtelen jött hírnévvel szemben, amit az öt perces munkája hozott számára, mikor megalkotta a CTRL+ALT+DELETE billentyűparancsot, gyorsan letörte a dicsőségét.
„Azt hiszem, osztozni kell az érdemen” viccelődött Bradley. „Lehet, hogy én találtam ki, de azt gondolom, Bill tette híressé!”
